2013. január 30., szerda

Oh, fuck it!

A kép most elég jól kifejezi a hangulatomat. Legszívesebben mindenkinek a képébe ordítanám, hogy Fuck you!. (nem, ez nem fuck it, de nem érdekel túlzottan)
Nem hiszem, hogy bármi komolyabb okom lenne erre, egész egyszerűen csak betelt a pohár. Éveken át hullottak bele a cseppek, és kezdem úgy érezni, hogy még egy-két ordítozás, ajtócsapkodás, verekedés, stb., és ténylegesen elegem lesz. 
Természetesen Te erről nem tehetsz. Tök mindegy, ki vagy, rohadtul nem a te hibád, hogy elegem van. Nem te tehetsz erről. Sőt, TE semmiről sem tehetsz. Nem tehetsz arról, hogy egy elcseszett gyerek vagy, nem tehetsz arról, hogy a "testem-lelkem nyomor, remegő térd, beszűkült gyomor". És sajnálom, ha utálod a CoD-t, de egész egyszerűen nem tudom másképp leírni az érzéseimet... Kellenek a dalok, kell a zene, és nem érdekel, ha ez Téged zavar, akárki is vagy. Az ÉN életem, az ÉN döntéseim. Lehet, hogy később megbánom őket, lehet, hogy falba verem miattuk a fejem, lehet, hogy sikoltani fogok, az is lehet, hogy fájni fog, de legalább elmondhatom, hogy ÉN tettem tönkre a SAJÁT életemet, és nem más. Persze, lehet, hogy Te is telítetted egy kicsit a poharat, de egy-két cseppnél többet nem tehettél bele. Tudod, úgy érzem, minden ember rakott bele egy kicsit az utóbbi időben... Nem sokat, de éppen eleget. És lehet, hogy ez az én hibám is. Idéznék egy kicsit: "Elviselhetetlen vagy, tudod?!" "Idióta barom!" "Nem vagy más, csak egy tehetetlen kurva!" "Nem elmondtam ezerszer, hogy ezt ne csináld? Elegem van belőled!" 
Az igazság az, hogy lehet, hogy neki elege van belőlem, de én már egyenesen utálom. És nem csak őt. Jóformán mindenkit. Kevés olyan ember van, akire, ha rákérdeznél, azt mondanám: "Igen, őt szeretem. Feltétel nélkül. Elfogadom olyannak, amilyen, mert ő is elfogad engem..." 
És akkor idézgetnék még egy kicsit, csak, hogy jobban örülj:

"Ha megdöglök egyszer, csak írjátok a síromra,
Nem mentem el, csak már nem annyira bírom ma.
Túl nehéz a lét, túl könnyű a vég,
A jobbakat úgyis az élet tépi szét.
Ha megdöglök egyszer csak írjátok a síromra,
Nem mentem el, csak már szarok rá a kínokra,
Túl nehéz a lét, túl könnyű a vég,
A jobbakat úgyis az élet tépi szét."
"Vagyok aki vagyok, még sosem voltam büszke,
Mindenkinek én voltam a szívében a tüske."
"Nehogy úgy rohadjak el, miután lemegy a függöny,
Hogy azt mondják, eltűntem, eddig ez volt a legjobb trükköm.
Nagyon szépen köszönöm, az összes rosszindulatnak,
Remélem, hogy sírom fölött majd röhögve mulatnak."


És végül:
"Minden ember gyarló, az őszinteség rég kihalt,
Miattatok feladnám, de az ösztönöm is élni hajt.
A gyávaságom vezérelt, de nem számolhat le velem

Elvesztem a reményt, mégis adj okot, hogy ne tegyem!"





2013. január 15., kedd

Díj

Halihó! :D
Bocsi az eltűnésemért, most viszont visszatérek, így, 11 óra környékén, egy díjjal, amit Áron ajándékozott nekem, és amit nagyon-nagyon szépen köszönök! (nem, az arcom nem kapod meg, még ezért sem :P)

Szabályok:
1. Köszönd meg, akitől kaptad.
2. Írj 13 dolgot magadról.
3. Válaszolj a feltett kérdésekre.
4. Írj 13 kérdést.
5. Küldd tovább.

1.: Fentebb, de itt is: KÖSZI, ÁRON! :D

2.:
1. Három L betű van a nevemben.
2. Imádom a telet.
3. Nyáron születtem.
4. A névnapom együtt van anyukám névnapjával, a születésnapom pedig apukám névnapjával.
5. Apám Rotterdamban dolgozik.
6. Évek óta nem láttam őt. (apám)
7. A legutolsó könyv, amit olvastam, a Villámtolvaj.
8. Áron miatt kezdtem el olvasni a sorozatot.
9. A nemétező szerveim is televannak a "barátaimmal"
10. Néha komolyan elgondolkozom az öngyilkosságon.
11. Imádom a farkasokat.
12. Oroszlán vagyok.
13. Nem igazán van olyan barátom, akihez bármikor elmehetnék egy ölelésre... :/

3.:
1. Mi a legfurább dolog, amit valaha ettél?
 Ez most nem lesz érdekes, de egy rákos-tengeri herkentyűs-bizbaszos tészta, amit anyu csinált. Vagy a békacomb... Kinek mi. :)
2. Van kedvenc alsóneműd? Ha igen miért? :P
  Van, egy fekete-vörös csipkés darab, és azért, mert kényelmes, és csinos is egyben.
3. Ki az a híresség, akinek egyből igent mondanál, ha megkérné a kezed?
  Nincs ilyen.
4. Miért olvasod a blogom?
  Miért ne? ;)
5. Miért írsz blogot?
  Mert a valóságban senki nincs, akivel meg tudnám osztani az életem.
6. Milyen jövőt képzelsz magadnak?
  Uh, semmilyet? Majd hoz valamit a világ... Egyébként író szeretnék lenni. :)
7. Milyen ajándéknak örülnél?
  Egy ölelésnek. :) Azt még úgysem kaptam...
8. Ha vennék neked egy kutyát, hogy hívnád?
  Attól függ... Fiú, vagy lány? Ha kant, akkor Zeusz, ha szukát, akkor Artemisz. :) (a második nem véletlen)
9. Mi az ami nélkülözhetetlen neked egy jó film mellé? (nasi)
  Popcorn!
10. Legbosszantóbb szokásod?
  Mindig, mindenbe belepofázok, és miután rájöttem, hogy nem arról beszélek, amiről szó van, elkezdek heherészni...
11. Mi a monogramod?
  L.L.
12. Mi a legcikibb dolog amit valaha csináltál?
  Szerintem az az esésem, amikor épp' meg kívántam ölni az egyik ismerősömet, és ahogyan futásban fordultam utána, elcsúsztam a jégen.  Fájt, és aztán mindenki napokig arról beszélt... "Nézd, ez az, amelyik úgy elesett tegnap!" "Ő az, aki tökön rúgta a Burait!"
13. Hány kérdésnél szépítettél a valóságon?
 Egynél. :) (12)

4.:
1. Raksz fel magadról képet? Ha igen, belinkeled? Ha nem, miért?
2. Miért kezdtél el blogolni?
3. Mi volt az első állatod? Hogyan hívták?
4. Van Ask.Fm-ed?
5. Kit szeretsz a legjobban a családtagjaid közül?
6. Egy olyan dolog, amit még senkinek sem mondtál el?
7. Egy szó, amit rajtad kívül senki sem ért? (osztálytársaiddal beszélgetsz, benyögöd a szót, erre ők: Heh?)
8. Van olyan pasi/csaj aki bejön neked?
9. Legjobb barátod?
10. Mit kérdeznél Istentől, ha előtted állna, és egyetlen kérdésedre válaszolna?
11. Mi leszel, ha nagy leszel? :D (mi vagy, ha nagy vagy?)
12. Legnagyobb álmod?
13. Egy dolog, amit utálsz az életedben?

5.:
http://life-please.gportal.hu/
http://animal-secrets.gportal.hu/


2013. január 2., szerda

A Kihívás - 1-2. Nap

Namost... Én feledékeny vagyok. Szóval sikerült elfelejtenem ezt is. De Paprika(♥) ma rám szólt, amiért jár neki egy köszi. Szóval: KÖSZIII! :D :D :D
Bepótlom a tegnapit is. :$ És igyekszem figyelni.

Mi volt az első blog, amit olvastál? (link + szerző/szerzőpáros)
Uh... Izé... Olyan 8-9 éves koromban kezdtem el blogokat olvasni, úgyhogy... Gáz, ha nem emlékszem? ><
Mondok egyet, amit többször is végigolvastam azóta, és amit i-m-á-d-o-k. Ha nem felel meg... Hát, akkor nem tudom... De én TÉNYLEG nem emlékszem.
Bevésődés - Lulu

Mikor kezdtél el írni?
10-11 éves koromban... Fanficeket. (höhö, egy még le is van mentve... szerintem világgá mennék, ha elolvasnám, úgyhogy hagyom a saját kis mappájában, sálálá XD)

2012. december 25., kedd

Kellemes Karacsonyt!

Telorol vagyok, szoval nezzetek el nekem a hibakat, es az ekezetek totalis hianyat. Koszi!

Kinel mikor jon a Jezuska? :-D
Nalunk tegnap volt.
Delelott feldiszitettuk a fat, es delben megszolalt a csengo: ITT VAN A JEZUSKA!!!
Tesom egy Nerf CS6-ost kapott anyuektol, legot mamatol, meg meg egyet Erzsi nenitol.
En mar korabban lemondtam arrol, hogy jo ajandekot kapok, ugyhogy szerintem ertheto volt megdobbenesem, mikor a mamamtol kapott, 1000 darabos puzzle mogul egy Samsung GALAXY Mini 2 bukkant elo. Az elso okostelefonom! Feher, es egyszeruen imadom. *----* Androidos.
Vacsorara 9(!) kilos pulykabebit ettunk.
A gyertyak vegig egtek, es miota az eszemet tudom, anyuek most eloszor nem veszekedtek karacsonykor.

Nallatok milyen volt az unnep, mit kaptatok? :-D

2012. december 23., vasárnap

Tegnap - 2. Felvonás (xD)

Tegnap (megint ez a szó...) esküvőn voltam, méghozzá a nagynéném, keresztanyám, illetve a nagybátyám, keresztapám esküvőjén.
Az esküvő Szúcson volt, úgyhogy jó egy órán át kellett utaznom ünneplőben.
Mindegy is. Minden ment a maga módján, meg idejében, meg stb.,stb. Igen-igen, gyűrű, gyertya, csók, ölelés, torta, ajándék, bizbaszok...
Kajáltunk, ittunk, ittunk, ittunk, táncoltunk, ittunk, táncoltunk, stb., stb.
Mindegy is, ezek között sikerült néhány képet készítenem az udvaron, még azelőtt, hogy unokatesóm felbuktatott volna. Amiért meg is kapta, ami járt neki. (Felhúzott, nem én tehetek róla! :'D)
Másra... Hát, nem igazán emlékszem... Úgyhogy íme a képek:









































Am. még be akartam szkennelni a rajzokat, de nem tudom, mert tesóm ott ül a gépnél, és ugyebár ehhez kellene a nyomtató, amihez nem enged oda. (T_T)
Egy korábbi rajzomat azért berakom. :D

2012. december 15., szombat

Tegnap

Nos... Tegnap Egerben voltam. És mivel este értem haza, nem volt energiám írni. Bocs!
Az egész nap úgy kezdődött, hogy szokás szerint felkeltem, 7:55-re beértem a suliba, előkapkodtam a cuccaim, és próbáltam felidézni a tegnapi órákat. Nem ment.
Első óra töri volt. Tanár bejön, fog egy krétát, és elkezdi írni a táblára a kis doga kérdéseit.
Mi meg kórusban:
- EZT MÉG NEM IS TANULTUK!
Lévén a tanár egy kicsiiit el van veszve, és soha nem tudja, hogy éppen hol tartunk. *szemforgatás*
Letörli a táblát, és elkezdi újraírni a három kérdést. Az okosabbja kinyitja a tankönyvet, füzetet, és elkezdi vadászni a válaszokat. Aztán lefirkantja a számokat, és mellé szóról-szóra ugyanazokat a szavakat és évszámokat, amiket a könyvben olvas.
Amit persze a tanár nem vesz észre. Borzalmasan amatőr!
Így a legtöbbünknek sikerült ötös dogát írnia. (Y) Gratulálok, Roland bácsi!
Más dolog nem igazán történt... Kiosztották a nyelvtan és a matek dogákat. Mindkettő ötös lett, előbbiben volt egy hiba, utóbbi hibátlan.
Kajaszünetben egy barátnőm... Hívjuk... Mondjuk Vikinek.
Szóval Viki odahajolt hozzám:
- Bejössz ma velem Egerbe? - Eztígy totál random, bármiféle bevezetés, vagy magyarázat nélkül.
- Mikor?
- Egykor megy a busz *falu*-ból.
Ezzel le is tudtuk a beszélgetést. Eltelt a nap, hazamentem. (áldom azokat a ritka napokat, amikor csak 5 órám van!)
Berontok a kapun, odarohanok nevelőapámhoz:
- Bemehetek Egerbe?
- Felőlem.. (T_T)
Vissza az ajtóhoz, ledobom a táskát, felkapom a telefont, tárcsázom anyut:
- Sziaaa! Bemehetnék ma esetleg Egerbee? - Ezt olyan iszonyú édesen.
- Tőlem. De akkor hozzál már... - Itt egy félórás lista következett, ami alatt kis híján szétvertem a perselyemet.
- Na, nagyjából ennyi lenne. Szia!
- Szia!
Sikerült összeszednem egy ötezer forintot. Azt be a pénztárcába, pénztárcát a táskámba, bele a fényképezőt és a telefont is, aztán ránézni az órára: 12:45.
- Qva anyád!
Felrángatom a csizmámat, közben felbukdácsolok a lépcsőn, be a WC-be, felmarkolok egy adag zsebkendőt, azt be a kabát zsebébe, mellé a kulcsomat, kabátot fel, táskát a kézbe, odavetni nevelőapámnak egy "Mentem!"-et, és kirohanni a kapun.
Aztán előkaparni a telefont, "Mennyi az idő?" célzattal. 12:55.
- No, basszus! - Mormogás, mindenkit félrelökni, miközben továbbrohanok Vikiék házához.
A ház előtt egy piros kocsi áll, mellette Viki integet.
- Haladj már!
Bevágódom a hátsó ülésre, mellém Viki, előttünk - számomra - két ismeretlen csaj ül.
Indítanak. Sorompó. Csúcs, lekéstük a buszt! Újabb morgások következnek, aztán továbbmehetünk. *Falu*-ban kiszállunk, megnézzük, mikor megy legközelebb busz:
- Eger, Egeeer... Hétköznap... 13:17 - Néz rám Viki sürgetően. Telefon elő: 13 tizenvalamennyi. Levegő ki, buszmegállóba be. Leülünk, várunk.
Néhány perc, megérkezik a busz. Felszállunk, megvesszük a jegyeket, aztán leülünk.
Kb. fél óra, és megérkezünk. Leszállás, kérdés:
- Pláza?
- Pláza.
Beballagunk a plázába, azon belül fel a kajáldákhoz. Két kis adag zöldséges, pirított tésztát veszünk a... Kínaisnál. (><)
A felét meg is esszük, a többit ott hagyjuk a kedves tálcásbácsiknak. (:'D)
Aztán át a Cosmosba, a Metropolba, a New Yorkerbe, a C&A-ba, a Humanicba, a Vögelebe, és minden elképzelhető üzletbe, ahol ruhákat, cipőket, parfümöket, vagy táskákat árulnak.
A végén, kezemben jó néhány szatyorral, amelyek egyikét sem én töltöttem meg, lerogytam egy padra, és kijelentettem, hogy én innen nem vagyok hajlandó elmozdulni.
Viki végignéz rajta, gondolkozik egy kicsit, aztán elmegy, hogy elkölthessen még egy kis pénzt a Douglas-ban.
Egy pár óra (nyilván nem, de annyinak tűnik), és kijön, kezében ezúttal három(!), DE legalább kis szatyor.
Leül mellém a padra, előveszi a vizet, és benyakalja az egész üveget.
Ezután következik egy szájtátás - részemről -, aztán a saját kistáskám előkutatása, benne a pénztárcámmal.
Dm-be be, hogy tudjak inni valamit. Veszek egy üveg vizet, aztán elrakom a táskámba, és felmegyek a könyvesboltba.
Ott nézelődök, olvasgatok egy kicsit, majd fájó szívvel otthagyom a könyveket. Csóró vagyok, emberek,  CSÓRÓ!
Lemegyek Vikihez, előszedem az üveget, iszok, aztán felkapok néhány szatyrot, és kimenetelek a boltból.
Viki néhány lépés után megjelenik mögöttem, és most már együtt menetelünk a kijárat felé.
Buszmegállóba be, buszra fel.
Jegyet veszünk hazáig, ahol aztán különválnak útjaink.
Integetek egy kicsit, aztán tempósan elkezdek hazafelé sétálni, lévén meglehetősen hidegek ám ezek a téli esték.
A képek:
































(ez ma volt, itthon)